2018. november 23., péntek

Sweet November

Tegnap ilyenkor nagyon mélyen volt a hangulatom, elvesztettem (illetve kicsi feleségem) az autóm első rendszámát, nem motoroztam 2 napja és úgy egyáltalán, minden összejött ami hangulatromboló..

Ma az önkormányzat kormány ablakában nézegettem kifele, magamban anyáztam, hogy 1 órája ott ülök, 4-en voltak előttem, de egyet se lépett előre a sorszámom. Minden okom megvolt arra, hogy kötelet keressek és ott helyben mutassam be, hogy az akasztófa csomózáshoz is értek, majd ellengjem a delet..., de ekkor meglódult a sorszám és 2 percen belül már velem szemben egy nagyon kedves úriember érdeklődött mivégett jöttem. 



Már épp lehúzni akarta a kártyámat a rendszám legyártási illeték miatt, mikor elmosolyodott, hogy erre még sem lesz szükség, mert a Szigetszentmiklósi Járási hivatalban épp most adta le valaki a rendszámot.. Bár egy forinttal se lettem gazdagabb mint 3 perccel előtte (de szegényebb se), ezért ezt konkrét bevételnek éreztem. (12500 Ft) 
Kicsi feleségemen látszott, hogy semmi kedve autóba ülni és elautózni a rendszámért, ezért lecsaptam a lehetőségre, hogy akkor viszont motorral megyek! 

K. jó idő volt ma a motorozáshoz! A budai alsó rakparton imádom idegesíteni az autósokat, hogy amíg ők ott toporognak egy helyben, addig én csiki csukit játszva, beugrós libellék segítségével haladok mellettük, mintha egyedül lennék az úton.
Csak annyit mondok, hogy egyszer sem kellett használnom még a normál dudát sem, hát még brutálkát.

Szigetszentmiklós előtt Szigethalom felé már kezdtem beleszédülni a sok körforgalomba, már nem is emlékeztem, hogy ennyi van egymás után. Többé kevésbé szabályosan haladtam el a kocsisor mellett, csak párszor kellett jobbról kerülnöm a körforgókban, ezt nem tudom, hogy mennyire szabályos, talán annyira mint bent állni és telefonozni, ahogy az autósok tették.

A kormányablakba belépve (sic!) , az első ott dolgozó hölgyet megkérdeztem, hol vehetném át a tegnap elvesztett és itt leadott rendszámot. Mint egy ovis kis gyereket hívott oda a sorszám kiadó géphez és jó tanárnő módjára magyarázta, hogy mit kell tegyek.
"Látja? kormányablak, na most? magánszemély, majd gépjármű űgyek, majd..." és a kezembe adta a kiadott sorszámot, üljön le. Épp csak nem kaptam elégtelent... 

Gondolatban elvégeztem a hölgyön Pai Mei ötpontos szívrepesztő technikáját. A hölgy elfordult és elindult. Egy..kettő..három..négy.....öt..., most kellene össze essen, mikor hirtelen megfordult, felhúzott szemöldökkel kérdezte: "azt mondta, hogy elvesztette a rendszámát?" Igen habogtam és bágyadtan néztem a sorszám kiadó gépre. 
"Jöjjön" és kivette a kezemből a sorszámot, "erre nincs szükség". Oda vitt egy hölgyhöz, akivel pár szót váltott, majd ellentmondást nem tűrő hangon közölte, hogy "itt majd megtudja, hogy kapja vissza a rendszámát". A bokámat lefostam félelmemben, hogy mit kell tegyek, már már azon gondolkoztam, hogy vissza az egész, inkább bukom a 12500 Ft-t, de legyen vége a megaláztatásnak..

A hölgy aki csak derékig látszott kedvesen mosolygott elkérte egy pillanatra a forgalmi engedélyt, majd mind aki már várt a pult alól előhúzta a rendszámom és minden további szankció nélkül a kezembe adta. 



Mondanom sem kell, hogy ezek után már megtáltosodva ültem fel a mocira, felszabadultan motoroztam haza felé, mikor a gyomrom korgása figyelmeztetett, ma sem reggeliztél. A Hengermalom utcai OMV kútnál amúgy is meg akartam állni tankolni, mellette van burger is, meki is, sőt mintha gyros is lenne a közelben...



No én nem ilyet kaptam, de azért nem volt rossz... XD

Ekkor Ispán rám telefonált, hogy összefuthatnánk, habár nem sikerült megreparálnom a kiegészítő lámpáját, azért ne dobjam ki. Mondtam, hogy ez csak természetes, nem csak neki vannak skót fogtechnikus ősei :D 

Egy pár munkával töltött óra után, hazamentem felszerelni a visszakapott rendszámtáblát - amit most 4 facsavarral rögzítettem, mondhatnám úgy is, hogy most aztán kurva élet, hogy nem esik le csak lökhárítóval együtt. Ispán épp megint spórolt pénzét próbálta valamelyik erre szakosodott áruházban power bankra elverni, - végül megint a skót felmenők nyertek. :D - mikor megbeszéltük, hogy megnézem a garázsát, értem jön. 

Egy jó kis csiki csuki után, - és mondhatom Ispán is nagyon érzi a forgalom ritmusát - megálltunk egy csodás garázs ajtó előtt. Elégedetten csettintettem magamban, hogy ez igen, most már tuti, hogy szar szakmát választottam! és még zongorázni se tudok..., mikor mondta Ispán, hogy itt jó helyen vagyunk, de nem ez, hanem a mellette lévő rozsdás ajtó az övé. :D

Nem tántorodtam vissza a látványtól, sőt, a magamfajta barkács (Mekk) mestereknek maga a Kánaán egy ilyen kis hely, volt ott minden mi szem szájnak ingere, egy letakart bajor tehén, egy frissen kivont sárga stromi új szúrófényekkel, kanapé... Láttam magam előtt az új klub helyiséget, kis fatüzelésű kályha, gesztenye sütő, bandázunk a kanapén.., mikor Ispán elővette... és kihívott a sötétedő délutánba egy kis f... méregetésre! 

Mi a szar, gondoltam magamban, azonnal lábunk közé kaptuk a vasat és vadul felfele vágtattunk a Hármashatár-hegy tetejére, ahol bizony már nincs közvilágítás! Mert hogy itt lehet rendesen fényszórót méregetni. Na ha eddig másra gondoltál, akkor bizony perverz vagy. Ha még mindig nem hiszed, akkor itt egy gyors teszt:



Ugye, hogy ugye?

Nem akarom tépni az idegeket, de mind a kettőnk f....a igazi álom sokatoknak!

Visszafelé már csak egy percre álltam meg a garázsnál elköszönni, vágtattam haza boldogan. Most jó, minden jó. Kibebaszott jó nap volt, ez az igazság, édes november, pedig nem annak indult.


2018. november 23.




2018. november 19., hétfő

Ahogy én látom most a VSCH klub jövőjét

Vasárnap megvolt a VSCH éves rendes klub gyűlése. Tulajdonképpen minden a legszerencsésebben alakult. Menyus lemondott, de nem maradt a klub vezetőség nélkül. Igaz, ezt senki nem vállalta egy személyben, szerintem nem is egyszemélyes feladat.

Az elmúlt időszakról nem igazán tudok nyilatkozni, 1,5 éve regisztráltam, 1 éve vagyok klub tag, ez alatt számtalanszor hallottam, láttam leírva Menyustól, hogy lemond. Határozottan vezette a klubot, amit nem látott jónak, azt keményen letörte. De ennél több negatívumot nem tudok elmondani. Nem egyszerű feladat volt ez, amit jól megoldott. Ha olvasod ezt Menyus, én sajnálom, hogy nem vállaltad tovább, igazi vezető alkat vagy!

Lassan megy az átadás, a változás, de azért csak történik valami. Voltam bent Lecsónál a Mami-ban, egy kis hideg alapjárat állítás miatt, van elég dolga, drukkolok neki, hogy az elnökségi tagként, mit tag, elnökséget vezető elnökként :) legyen kitartása elkormányozni a klubot. Ehhez azért rengeteg segítséget, illetve azt még nem, de felajánlást kapott.

Részemről szívesen vállaltam a "Túra beszámolók" rendbe tételét, folyamatos karbantartását. Egyelőre nem történt semmi, nem volt nagy lelkesedés a klubban, mindenkinek jó ahogy van, 3 emberen kívül nem igen írt senki semmit a túráiról, azt se tudjuk ki merre járt. :(

Menyus feladataitól megszabadulva saját blog írásába kezdett, nem meglepő módon remekel itt is. Olvassatok bele, sőt fel is lehet iratkozni az új bejegyzések értesítéseire. Kmenyus Blog.
Én már győzködöm, hogy ha ennyi ideje van, meg ért is hozzá, akkor legalább ezt a feladatot megtarthatná a klubban, ez nem jelent rendszeres elfoglaltságot, meg akár én is segítenék neki. Ezt a mostani elnökség biztosan nem fogja csinálni, nem fog frissülni ez a rész.

Egyéb iránt bizakodó vagyok, jólesza jólesza. Csak ennek a télnek lenne már vége :D

2018. november 9., péntek

Baljós árnyak

No igen, most tényleg baj van. Itt a hideg, lassan álomra hajtja a fejét a természet, ami azt is jelenti, hogy a motorjaink is nyugovóra térnek lehetőleg valami fedett fűtött helyen.

Régen nem írtam. Most se biztos, hogy menni fog. :( Ezt a bejegyzést még júniusban nyitottam, "nyári élmények" eredeti címmel, de üres maradt. No nem azért, mert elmaradt volna a nyár, mert az számomra az élet, akkor minden más, minden jó. Még egy rohadt online számlázás se tud bekavarni. Na jó egy kicsit talán, ezek az undorékok megint szopattak akaratunkon kívül. Július elsejei indulás, hát van ezeknek anyjuk? Na jó biztosan van, de hogy büdös nagy ribanc lehetett az biztos.

Ráment a június, ráment a július, de lenyugodtak a kedélyek. Júliusban már én is a család mellett az immár a 3. négy évszakos szezonját ünneplő saját kezűleg tervezett pavilonom alatt ültem notebookal előttem, telefonnal a kezemben, de már a Balaton olykor iszapos szagú leheletét beszívva tüdőmbe telepítettem hűséges ügyfeleim számítógépeire a frissítést. 



Hogy ez is közrejátszhatott e abban, hogy cukor háztartásom felborult, nem tudom, de július végén egy szúrópróba szerű mérésen nem volt vér a cukromban! Persze nem ért váratlanul, az életmódom, amit már évekkel ezelőtt kellett volna gyökeresen megváltoztatni, az a régi, mozgáshiány, ülő munka, stb. Annak ellenére, hogy nem ért váratlanul, legalább egy hét kellett amíg diagnosztizáltam magam, összeszedtem a tüneteket, megerősítettem a mért értékkel álltam a doki elé, hogy merre tovább.

Októberre ez is megoldódni látszik, papírom van róla, hogy cuki beteg vagyok. Eddig simán cuki voltam, nem nagy változás.

Szeptemberben az enyhébb idő beállta sok motoros élményt hozott, egy részéről készült videó, egy részét már feltettem, de sok részlet örökre az enyészeté lesz. 

Győrújbarát: Itt volt a VSCH igen nagyszabású V-Strom találkozója, jól éreztük magunkat, sok klubtagot ismertem meg itt személyesen is.

Újlengyel: Itt a Makot 3 találkozón voltunk, méregettük a motorok teljesítményét a Mami kamionban. 

Szulok: Remek hangulatú hely, persze a társaság sokat dobott rajta, ide értve az ott szinte állandó jelleggel kempingező lakókocsis társaságot. Igazi retró hangulat, alkoholizálás, üldögélünk és jól érezzük magunkat a medencében, amit akár egész éjjel igénybe lehetett venni. A feltörő naturális forró víz hőfoka kb. 80 fok Celsius, amit hozzá hozzá kevernek a már már kihűlni vágyó 35 fokos medence vizéhez. Mellette egy másik medence teljesen feltöltve, a víz bár már fél napja próbált kihűlni, még mindig 50 fok körüli. Megmártózni benne igazi élmény, éget, szétszed, megtisztul. Nem tudom, hogy milyen a purgatórium, de ez olyan volt. Többször is sikerült egy egy percre belemászni, amit sokan hitetlenkedve figyeltek. Főtt tojás és virsli, akár ez is lehetett volna az eredmény és lett volna is, ha nem tanulom meg kégel gyakorlatok által "a vissza a heréket a hasüregbe" technikát.
Ispán még aludni is képes volt a medencében, frissen eltört bordái rohamosan kezdtek javulni a víz hatására, így legalább haza tudott motorozni. Hiába, van akinek Papuk jutott van akinek papucs.



Másnap egy kis közös gurulás a Papuk hegységben. Itt az összefoglaló róla:

A videóból kimaradt egy szerencsétlen megcsúszás az apró kavicsokon, az akkor megsérült társunk felvidításáról, meglátogatásról is készült egy videó:




A szeptember végi szokásos szezonzáró klub rendezvényre idén Harkányban került sor, ami mondhatom igen jól sikerült, sok medencézés, áztatás, beszélgetés, éjszakai fázás !! közben Tj nagyszerűen megtervezett és összeállított útvonalán gurultunk. A mecseki szuper nyolcas! Hát én ilyen nyolcast még sosem láttam, gyanítom más sem. :) Egy egész napos motorozás, hülyéskedést nem lehet visszaadni, de azért megpróbáltam:

Októberben Zozohoho márkatárs vezetésével túráztunk többször is, voltam Cereden, aminek még meg sem néztem a felvételeit, hogy érdemes e kihozni belőle valamit. :( Petrvs a találkozóra igyekezve szenvedett balesetet, de jókedvét nem, csak pár lábujjat vesztve már a felépülés útján van.

Tulajdonképpen minden hétvégén volt gurulás valahol. Pacalért idén is képes voltam tetemes távolságra motorozni. Mecseki Tomi vezetésével két motoros cicát követve körbejártam a Balatont, Szabiboy vezetésével a Tatai Öreg Tó melletti büfésoron hiányoltam a hekket és a kolbászt, miközben Zozohoho bokáját törve igyekezett lángosért a Mátrába. Nagyszerű társaságra leltem! Az asszony is szeret üldögélni mögöttem, többször voltunk Esztergomban, Dobogókövön, meglátogattuk az Üvegtigris büfét, számtalan helyen fagyiztunk.

Közben drága kutyukám betöltötte a 13 évet. Megőszült az elmúlt pár évben, de még mindig itt van velünk, remélem sokáig. Mivel már alig hall, nem zavarja a fényképezőgép csattogása. :)


Vasárnap az év lezárásaként klubgyűlés, ahol tisztelt vezérünk KMenyus lemond és bizonytalanná válhat a klub sorsa. 

Ez a bizonytalanság, a téli - motorozásra nem alkalmas - hónapok sötét felhőként borulnak az egyébként általában jó hangulatomra.


Téli blog tervek:
lánc olajozó, gps logger, esetleg telefon bluetooth tárcsázó készítése.

Sweet November

Tegnap ilyenkor nagyon mélyen volt a hangulatom, elvesztettem (illetve kicsi feleségem) az autóm első rendszámát, nem motoroztam 2 napja és...